Múltkori összejövetelünkön Tamás és én tartottunk beszámolót indiai utunkról, 3 hónapot töltöttünk el az év elején ebben a földrésznyi országban. Az utazás célja a szakdolgozatomhoz való anyaggyűjtés volt, vagyis a szikhek életét és szokásaikat próbáltuk megfigyelni. Emellett maradt időnk utazgatásra is. A beszámolón egy térkép segítségével végigjártunk gondolatban újra az úton és beszélgettünk India sokszínűségéről. Rengeteg kérdés merült fel a társaság részéről és rengeteg kérdés maradt nyitva is, amikbe nem volt értelme mélyebben belemerülni az idő hiányában. Beszélgettünk az indiai emberek szokásairól, a tőlünk teljesen eltérő gondolkodásukról, a kasztrendszerről, a vallások sokszínűségéről, az északi és déli területek közötti eltérésekről, a Himálaja misztikájáról és békéjéről.

A napokban Leventével olyan hitbéli-filozófiai kérdésekről leveleztünk, amelyek így-úgy már többször felmerültek mind összejöveteleinken, mind itt a blogban. Szeretnénk megosztani Veletek dilemmáinkat (mindannyiunk mindennapos élménye: milyen sokat tud hozzáadni barátságainkhoz az internet...).
A közös meditáció e szövegek kapcsán indult:

http://shorvath.freeblog.hu/archives/2010/02/25/j3_ltezs-szeretet_II/
http://shorvath.freeblog.hu/archives/2010/05/03/j8_a_Nap_st_de_nem_ltezik/

Levente elemző-kételkedő-kritikai gondolatai:

MEGJEGYZÉSEK
üdvösségről, transzhumanizmusról, testről és lélekről, szingularitásról

Szíves figyelmetekbe ajánlom a a Tiszta Hangok Rádiója által készített, nagyon érdekes vidoe-beszélgetést Varga Csaba szociológussal - új demokrácia-modellekről, a 'kulturális keratívokról', csőd- és pozitív alternatívákról, az autonóm életmód lehetőségeiről, e-parlamentről,  posztmodern tudományosságról, az érzelmi közösségekről, új közcselekvési kezdeményezésekről és még sok minden másról:

Itt Pesten zuhog az eső.
Édes, drága nyarakat idéz fel főként a Balatonnál.
Amikor vártuk, hogy vége legyen és mehessünk újra fürödni.
A pocsolyák egymás után hevertek a kavicsos utakon a fák lombjait csavargatta a szél és a levegő telve volt  a természet illataival.
 
Ilyenkor tudtam mindig megtisztulni lelkileg. Valami olyasmi mint ahogy a föld várja az esőt és előtte feszült csend van és egyszer csak megérkezik.
Így várom én a bűnbocsánatot is a feloldozást a boldog örömöt.

JÓTÉKONYSÁGI KONCERT
A VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK HERMINA EGYESÜLETÉNEK
TÁMOGATÁSÁRA

Időpont:      2010. április 25. vasárnap 16:00
Helyszín:    Magyar Kultúra Alapítvány székháza, Corvin terem, Budapest I. ker. Szentháromság tér 6.
                    A helyszín weboldala: www.mka.hu

Program

- Beköszöntő: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő

- Köszönetnyilvánítás: Dáginé Maczó Borbála elnök, VGYHE
                   Az egyesület weboldala: www.herminaegyesulet.hu

- Buda Ádám énekmondó
                   "Néktök emléközöm, ha meghallgatjátok.."
                   Az előadó weboldala: www.enekmondo.extra.hu

- Védnöki üdvözlet: dr. Koncz Gábor igazgató, Magyar Kultúra Alapítvány

- Musica Sonora Kamarazenekar 
                   Mozart: D-dúr divertimento K 136 (125a)
                   Doppler: Duettino (Drahos Rebeka, Szabados Éva   fuvola)
                   Paul Juon: Vonós szimfónia
                   Karmester: Illényi Péter
                   Az előadó weboldala: www.musicasonora.hu

 Belépőjegy ára: 2000 Ft

Jegyek igényelhetőek telefonon a VGYHE ügyfélszolgálatán (06-1-2730755), vásárolhatóak ugyanott (1146 Budapest XIV. Hermina út 47.), on-line a www.jegymester.hu oldalon, a Ticket Express jegyirodákban, illetve 1 órával kezdés előtt a helyszínen.

Mindenkit szeretettel várunk!

A modern kort szellemileg előkészítő felvilágosodást úgy is jellemezhetjük, mint a tudományos igazságokra, evilági jól-létre orientált életvitel lassú térnyerését az isteni kegyelem révén való túlvilági üdvözülés vágyával szemben.Ebben a szellemi küzdelemben a humanizmus, racionalizmus, ateizmus, evolucionizmus eszméi mind  birokra keltek a nyugati kereszténység sarkalatos hitelveivel, s ez a két oldal egy-egy kiváló gondolkodó nézeteiben gyakran egyszerre volt jelen, vívta belső harcait.
S idővel úgy tűnt, a felmerülő vitakérdések jelentős része - legalábbis a mérvadó közgondolkodásban - talán egyszer s mindenkorra eldőlt a tudományos megközelítések javára.
Mégis, például akörül hogy az élővilág teremtés vagy evolúció eredménye-e, s hogy egyáltalán maga az ismert világ és az élet miként keletkezett, a vita újra s újra  fellángolt. Különösen a szabadegyházak képviselői fejezik ki aktívan kételyeiket a darwini eszmékkel szemben. A 'vitafrontok' állásához egy szemléltető hír:

ADY ENDRE
Karácsony - Ma tán a béke...

Tegnap Venczel Sándor színházi közgazda volt a vendégünk. Hallgathattuk 3 órán át elemzéseit, történeteit, s csak azt sajnáltuk: nem 3x annyi ideig... Szó esett a hazai és nyugat-európai színházi működési modellek, intézményrendszer, finanszírozás összevetéséről, az elképzelt Nemzeti helyén maradt Gödörről, a magánszínjátszás nehézségeiről és szépségeiről,  színházi fizetésekről és nézői szokásokról, színháztörténetről, mainstream és alternatív színházi törekvésekről, s azt is megtudhattuk: hány nő (4) igazgat ma kis hazánkban közösségi színházat. További felsorolás helyett mindenkinek szíves figyelmébe ajánljuk az általa szerkesztett
http://www.szinigazdasag.hu
honlapot. Ebből másoltuk ki az alábbi írást:

VENCZEL SÁNDOR
Mit mond a gazdasági igazgató?

(Megjelent: ÁVF Tudományos Közlemények  5. sz., 2001. november, 83-88. old.)

A racionalitás mindenhatósága

 Az elméleti közgazdaságtan legfontosabb eredményei a közgazdaságtan alapoktatásának fő  témáit képezik, s íly módon az egyetemi, főiskolai hallgatók ennek alapján nyernek képet a közgazdaságtanról.  A hagyományosan oktatott tematika két fő része a mikro- és a makroökonómia, ez nemzetközileg egységesnek mondható. Nagyjából egy évtizede a hazai közgazdaságtani alapoktatás is erre a tematikára épül, és fő mondanivalója is ugyanaz.  Ez a nemzetközileg egységes mondanivaló, vagy gazdaságfilozófiai alap az, hogy a gazdasági szereplők saját érdekeiket követve racionális módon döntenek vásárlásról, eladásról, árakról, tevékenységekről, és ennek hatására - ha a zavaró körülményektől eltekintünk - a gazdaságban kialakul egy egyensúly, amellyel minden szereplő meg van elégedve, és amely egyensúlyi helyzet Paretoi értelemben optimális,  azaz, bármely gazdasági szereplő helyzetén csak úgy lehet javítani, ha másvalakinek romlik a helyzete.   Ez a Smith féle "láthatatlan kéz"  dogmájának egy magas szinten kidolgozott változata.  A közgazdaságtan döntő mozzanata a választás, amelyre igényeink korlátlansága és erőforrásaink korlátozottsága kényszerít.

2009. október 8.-án Trianonról folytattunk élénk, helyenként némileg szenvedélyes eszmecserét. Ezt mindjárt az a 'nemzeti önkritika' váltott ki, melyet Csernok Attila képvisel 'A komáromi pontonhíd' c. könyvében, s amit vázlatosan ugyan, de igen jól ismertetett vitaindítójában András (az általa felolvasott bevezető blogunkban a 'Hogy is van ez ... 1.' című bejegyzésben található). Volt aki úgy fogalmazott: a könyv a magyarság 'vétkes nemzetté'  minősítésének benyomását kelti, s ezzel éppúgy nehéz egyetérteni, mint a 64 vármegyét visszasíró megközelítésekkel. Hiszen országhatár-kérdésekben mindmáig a történelem inkább alakult az erőszakon, mint az erkölcsi elvek szerint, s a háborúk után mindig a győzteseknek volt joguk megmondani mely oldalon harcolók voltak a jók és melyik a rosszak (ez természetesen nem ment fel senkit a holocaust és más, emberiség elleni bűntettek alól).