SÖRÖS ATTILA
Rövid összefoglaló a bemutatott-meghallgatott reneszánsz zenékről

A reneszánsz
• korszaka a 15. és a 16. század
• a művészetekben (képzőművészetek, zene, irodalom, építészet) és tudományok (természet és társadalmi) terén is minőségi változást hozott a középkoriakhoz képest.
• lényege: határozott lépések az egyházi dominanciától a dolgok világi megközelítése felé, példakép az antik világ (görög-római) kultúrája, szépségideálja.
• kiindult Itáliából, gyors követőkre talált a Német-alföldön és Angliában illetve Magyarországon, majd elterjedt Európa nyugati részén.
• a kórusművészet aranykora, a hangszeres zene kifejlődésének ideje.
• hangszerek: lant és más pengetősök, orgona, virginal (a cembalo elődje), furulyák, trombiták, és kürtök korai változatai.
• zenei műfajok: Mise, (tételek: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-benedictus , Agnus Dei). A motetta (vallásos tárgyú többszólamú mű), madrigál (eredetileg pásztordal) és világi táncok,

A bemutatott zenék
• A kezdetek. A németalföldi Guillaume du Fay (1400?-1474) egy vesperásából (esti ájtatosság zenéje) finom hangvételű többszólamú részlet a Schola Hungarica gyerekeinek makulátlan előadásában.
• A szerkesztés csúcsa. Thomas Thallis (1505-1585) híres 40 (!) szólamú motettája a „Spem in Alium”, mely nyolc (!) öttagú kórusra íródott. Előadták a The Tallis Scholars kórus tagjai az oxfordi Merton College kápolnájában, 1985-ben.
• Spanyol királyok zenéje. Ehhez tudni kell azt, hogy ebben az időben, dél Itáliában (Nápoly és Szicília) a spanyol Aragóniai királyi ház uralkodott I. Alfonz (1442-58), majd I. Ferdinánd (1458-94) személyében. Így tulajdonképpen vérbő itáliai világi zenét hallottunk a Viva, viva rey Ferrando ünnepi üdvözlő „cancion”-jában melynek Hayne van Ghizeghem (1445-97) volt a szerzője. Erről a felvételről még meghallgattunk egy Antonio de Cabezón (spanyol, világtalan szerző) művet is, a dobok hangja felett korabeli fúvós hangszerek színeivel. Jordi Savall Hesperion XX. együttese örvendeztetett meg mindezekkel.
• Az első rész végén, de a szünetben is a Kecskés együttes Mátyás király emlékezetére reneszánsz udvari muzsikát produkált. Feltétlenül szót érdemel, hogy Mátyás királyunk felesége Beatrix, az előző pontban dicsőített Ferdinánd király lánya volt. Beatrice királyné döntő szerepet játszott a reneszánsz kultúrájának hazai kibontakoztatásában és „világszínvonalra” emelésében.
• Kinga örömteli, tortás, tűzijátékos szép felköszöntése folytatásaként egészen más hangvételű zene következett. Gregorio Allegri (1582-1652) Miserere-jét hallgattuk. Ezt a kórusra írt, fájdalmas, de szinte angyali késő reneszánsz zenét minden évben egyszer, nagypénteken, Krisztus szenvedésének és halálának ünnepén adják elő mindmáig a Vatikánbeli Sixtus kápolnában (a reneszánsz kor pápáinak magánkápolnája). A Miserere kottája igen hosszú ideig szigorúan titkos volt, mígnem a tizenéves Mozart, aki részt vett egy nagypénteki szertartáson emlékezetből maradéktalanul lekottázta. A mű igen kedves nekem. Fájdalmas hangvétele, intimitása miatt azonban –elkésve jöttem rá- nem volt igazán szerencsés az adott pillanatban bemutatni. Előadók: Choir of Westminster Catedral. Vezényelt Stephen Cleobury.
• Kissé kakukktojás volt a következő track. A megidézett korban Spanyolországból (főleg Andalúziából) vallási okok miatt elűzött zsidó közösség, a szefárdok megragadó, de bizony panaszos zenéjéhez kellett most az alapvetően vidám hangulatú társaságnak alkalmazkodnia. Megjegyzendő hogy a vallási tisztogatás során az ugyanott élő araboknak is távozniuk kellett.
Ezt a zenét Jordi Savall „Diaspora Sefardi” című lemezéről vettem. A Hesperion XXI zenekar adta elő, Montserrat Figueras (Savall közelmúltban elhunyt felesége) énekelt.
• Végül a „The Gems Of Renaissance Music” című, világi zenét produkáló magyar lemez vidám hangulata, Czidra László vezetésével már valóban illett az alkalomhoz.

2016 január22.