Decemberi találkozónkon a beszélgetés azzal kezdődött, hogy megnéztük: milyen viszonyban vagyunk gyermek-énünkkel. Elkapott pillanatokat őrző fotókat nézegettünk, aztán jöttek a csak belül elkattintott képek három rétegben: a még tudattalan időből mások által mesélt képek hogyan váltak saját élménnyé; gyakran felidézett, szeretett képek kisgyermek-korunkból; szimbolikusnak érzett és értelmezett képek. Íme a képekből néhány:
- Hunyorgó szemmel tányérjába bámuló kislányt látunk, aki egy hosszú asztal mellett ül. Egy kéz épp most mer a tényárjában maradt húslevesre krumplistésztát. A nagy teremben hosszú asztalok és a tányérjuk fölé hajló óvodások.
- Iskolaudvar, tele apró 6-7 éves gyerekekkel. Egy helyen szétválnak, hogy utat engedjenek egy kisfiúnak, aki egy hatalmas kutya nyakörvébe kapaszkodva indul hazafelé.
- Gazdasági udvar. Riadt arccal emberek közelednek az istálló felé, ahol egy gyönyörű vad kinézetű lovat épp most kezd etetni a tenyeréből egy kislány.
- Városkép jól láthatóan ostromállapotban. Egy lejtős utcán szalad egy férfi és egy kisfiú kezét szorongató nő, épp egy szűk utcába fordulnak be.

A beszélgetés közben sok gondolat került elő. Például az, hogy mi a különbség a felnőttkorban is megőrzött gyermeki én és az infantilis felnőtt között? Míg a gyermeki énünk felnőtté akar válni - tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász -, addig az infantilis személyiséget épp az ellenkező jellemzi: soha nem akar felnőni. A későbbiekben szeretnénk visszatérni több kérdésre, amelyeket idő hiányában épp csak érintettünk. Így arra, hogy miként lehet felnőttkorban a gyermeki elevenséget megőrizni? Milyen sikeres stratégiái vannak a valódi én megtalálásának? Felvetődött 2 könyvcím, amelyek segítségével ezeket megnéznénk:
Alice Miller: Kezdetben volt a nevelés. Könyvismertető:
http://www.pontkiado.hu/magyar/proza.php?kategoria=gyermek&id=252&nyelv=magyar
Ellen Key: A gyermek évszázada.
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kfa/0/32379/1
Egy további link (a számos hasonló közül), ahonnan indulva szintén utána lehet olvasni a témának:
http://kerikata.hu/publikaciok/text/gyermekek.htm
Lényegében az a tét, hogy saját gyermeki énünkkel, a körülöttünk lévő gyermekekkel, és tágabban az utánunk jövő generációkkal milyen a viszonyunk.