A mesék életünkben - ez volt legutóbbi összejövetelünk témája... Beszélgettünk Naszreddin Hodzsáról, a Világszép Nádszál Kisasszonyról, Harry Potter-ről, a vitéz szabólegényről, Midas királyről, a káposztáskőről,  Csipkerózsikáról, Micimackóról és a rendíthetetlen ólomkatonáéról...  Mesékről, amelyeket nekünk meséltek és amelyeket mi meséltünk, olvastunk, néztünk tv-ben s mozivásznon. És arról, vajon mi van akkor ha valaki úgy nőtt fel s lett egész rendes ember hogy közben mindig a hétfejű sárkánynak szurkolt... 

Említettük különböző népek, kultúrkörök meséit, vidámakat és szomorúakat, melyek felkészítettek a mindennapi életre, erkölcsi szabályokat és világlátást adtak, lelket-fantáziát tápláltak s transzcendens üzeneteket is hordoztak. Összevetettük a nagyszüleinktől hallott történeteket a ma meséivel, és elmeditáltunk azon: vajon technikailag-tartalmilag milyen lehet 100-200 év múlva a mesevilág. És ahogy mesélő és hallgató(k) között mindig létrejön egyfajta meghittség, valami ebből kicsit bennünket is megérintett ezen a hangulatos estén. Miközben pattogott a tűz, sült a hús, a kerti asztalon enni-innivalók, s égtek a gyertyák. Talán nem kell restelkednünk miatta: jól éreztük magunkat.

(HS)

                   2008 augusztusi összejövetelünk